Agod Krisztián Csaba vagyok. Régóta voltam kereső. Soha nem hittem el a puszta tényt sem, hogy megszülettem, mert nem tudtam azonosulni azokkal a szerepekkel amiket nekem szántak vagy elvártak tőlem. Ahogy más, én is éreztem, hogy a világ másnak akar látni, mint aminek önmagamat gondolom. Ez minden kereső alapbeállítottsága lehet, de ez nem oldja fel az ellentmondást. Hiába tudjuk, hogy léteznek önmegvalósított emberek, vagy próbáljuk követni az útmutatásaikat. A spirituális személyiség még rosszabbá válhat, mint az, amit túlélésünkért vállalunk. Lehet az elmét kifinomultabbá tenni, lehet a test egészségesebb és erősebb, de ez csak egy egészséges hullát tud fenntartani, nem hoz valódi megélést és elégedettséget. Az út vége a kereső halála, ahol nem vonsz le végleges konklúziókat, nem vagy kíváncsi a következő tanfolyamra, és azt érzed nem jutsz előrébb semmivel, amit magadhoz adhatnál. Az elme képlékeny és felveheti a kereső szerepét, és mivel keres, találni is fog. De ez soha nem jut olyan elégedettséghez, amit elvár. Ha te is így érzel akkor készen állsz a hazavezetésre. Ez nem fogja megoldani egy problémádat sem. A problémagyárost fogod meghaladni. 

Mottó: Ami sok, azt csak figyeld; ami egy, az hazavisz.