Mottó:

Káprázat vagy az Otthon. Melyiket választod?

A személyi igazolványban Duka Annamária név szerepel, viszont a Selina becenevet jobban szeretem. 36 éves vagyok, Erdélyben születtem és ott cseperedtem fel. 18 éve élek Budapesten.

Mielőtt Zsoltot megismertem, egy menő modern hullámvasúthoz hasonlított az életem, amire 24 évesen váltottam jegyet. Hirtelen indult, amikor egy szép téli nap kiraboltak és elvitték szó szerint mindenem. Az ezt követő napokban tettem fel először más kérdéseket: Ki vagyok tulajdonképpen? Honnan jöttem? Hová tartok? Így indult az utam spirituális keresőként. Tanfolyamról tanfolyamra jártam, önfejlesztő módszereket, könyveket, meditációs módszereket kutattam, hogy választ kapjak a kérdéseimre. 2 éve, amikor a Zsoltot megismertem, éppen egy kiábrándult, kiégett időszak kellős közepén voltam.

A legelső találkozásunknál a lelkem felismerte Zsoltot, és olyan hangosan szólt, mint még addig soha. Attól a naptól elkezdtem követni ŐT.

A hazavezetésem nem volt megtervezve. Egy nyilvános előadáson következett be. Követtem Zsoltot, mást nem kellett tennem. Hittem és bíztam benne. Az utat, amin végig vezetett nehéz szavakba önteni. Igazán csak megélni lehet.

Amikor a személyiség, akinek hittem magam, lelepleződött, abban a pillanatban megéltem a tudatos halált, amit azonnal követett az újjászületés.

Onnan indultam, át a semmin és a mindenen át, a fényen és a sötétségen, aztán felismertem, hogy csak ÉN LÉTEZEM! Mindig itt voltam és mindig itt leszek ezen a helynélküli helyen.

Azóta a napok tervek, álmok, célok nélküliek és mégis minden megjelenik a megfelelő időben.

Köszönöm Samu Zsoltnak, a Legfelső hatalomnak, hogy általa kegyelmet kaptam. Egyedül nem tudtam volna megvalósulni.